Miközben a körülöttünk lévő világ fenekestül felfordul és a korábban megszokott rendet a vírustól való félelem és az emberi kapcsolatok megritkulása jellemzi, különösen fontos, hogy megtaláljuk a belső rendünkhöz vezető utat.
Olykor a szorongás figyelmeztet ennek időszerűségére. Mostanában sokan keresik fel magánrendelésem, mert szoronganak a vírustól. Beszélgetünk és hamar elválik, hogy a szorongás élménye valójában sokkal személyesebb kételyekből táplálkozik...
A modern ember folyamatos megerősítésre szorul. Ehhez nem ritkán környezetéből meríti az energiát. Ez lehet a mások szerető közelsége, a pénz hatalma, az elismerés.
A jelenlegi helyzet azonban megmutatja, hogy az emberi egyensúly meginog, ha csak a külső világban megteremthető rendszerre hagyatkozik.
Lélektani értelemben vett "belső rendjét" az ember csak az önmagára fordított figyelemmel dolgozhatja ki. Munkáról beszélek, az ember saját magán folytatott munkáról.
Ehhez igen sok alázatra van szükség.
Az ember teljes - testi és lelki - valósága olyan, mint egy szobor. Egész életünk arról szól, hogy alakítjuk ezt a szobrot, mint egy szobrász.
A vésőre mért ütések fájnak, de tökéletesebbé tesznek.
Ha ebben segítségre van szükség, érdemes terápiába menni és az önismeret nagyszerű vállalkozásába fogni.