A minap gondolkodtam a színekről és egy gyógyító hasonlat jutott eszembe.
Úgy szól, hogy Önök, a pácienseim: színek az életben.
Mindegyikük egy egyedi valóságot hordoz, az élet egy önálló "színét", s a gondolataik az árnyalatok.
Rácsodálkoznak-e Önök e színekre, saját életükre s annak megannyi árnyalatára, gondolataik, képzeletük, reményeik, ítéleteik sokféleségére? Gyönyörködnek-e bennük?
Ha még eddig nem tették meg, akkor tegyék! Hatalmas tudás rejlik Önökben, melynek ragyogása betöltheti minden napjuk, ha engedik.
Egyikük inspirált a következő meglátásra:
Gondolatainkban vannak megírva lelkünk részei.
S e részek bemutatása, láttatása gondosságot igénylő folyamat.
Műveljék gondolataik gondosan és engedjék szabadon érvényesülni az éppen hozzájuk illő érzelmeket!
Így életük színei még teljesebb és még érettebb forrássá válhatnak az önmaguk felé vezető úton.
Hálás-e Ön Önmagának azért, hogy VAN? Büszke-e Ön azokra a színekre, amelyeket hordoz?
Rendelésemen akár hasonló kérdésekről is együtt gondolkodhatunk...